A műtét utáni napokban- még a kórházban- általában lehetőség adódik a különböző típusú segédeszközök megismerésére, kezelésük megtanulására. Ez a folyamat természetesen nem megy az egyik napról a másikra. Különbözőek vagyunk, így különböző módon sajátítjuk el a sztómaápolás lépéseit. Fontos, hogy igyekezzen segítséget kérni a hazabocsátást követő időszakra, akár a sztómaterápiás nővértől, akár a helyi ILCO egyesülettől. Ne keseredjen el az első - esetleg sikertelen - kísérletek után, s higgyen sorstársainak. Kérjen tanácsot környezetének, lakásának, fürdőszobájának berendezéséhez. Mik azok a szükséges kisegítő kellékek, melyek általában nem szerepelnek egyik ismertetőben sem, hiszen ezek mindig az egyéni igényekhez igazodnak.

Fontos, hogy környezetével, családtagjaival egyeztesse a tisztálkodáshoz szükséges időpontokat. Egymás igényeinek tiszteletben tartása, diszkréció biztosítása sok konfliktushelyzet megoldásában segíthet. De a megbeszélt időszakban a fürdőszobát és a mellékhelyiséget zavarás nélkül használhassa.

Ha lehet, a segédeszközcserék időpontját igyekezzen mindig egy meghatározott napszakhoz kötni. Ez segít a későbbi rehabilitációban is, a székürítés ritmusosságának kialakításában. De nincsenek merev szabályok, mindig az egyéni igények a mérvadóak.

• Készítsen elő minden szükséges kelléket (ne kelljen a lakásban rohangálni egy ollót keresve): lemosó, bőrápoló szerek, törlők, új sztómazsák/ok, olló, paszta, egyszerhasználatos borotva, szemeteszsák.

• A segédeszköz eltávolításánál az egyrészes rendszerben a tapadó felszínt felülről-belülről fejtse le, majd a zacskót összehajtva a szemeteszsákba helyezheti. Kétrészes rendszernél a zsákot csak az alaplapról kell lepattantani. Az alaplapot 3-5 naponként, illetve ha a tapadása nem megfelelő kell csak cserélni.

• A sztóma körüli bőrt, és magát a kiemelkedő bélvéget nedves törlővel tisztítsa le. Otthoni körülmények között célszerű langyos, szappanos vízzel lemosni, letusolni.

• A sztóma körül kinőtt szőrzetet egyszerhasználatos borotvával célszerű eltávolítani. A bőrt bőrápoló kenőccsel ápolja, majd lehetőség esetén "szellőztesse", azaz hagyja egy ideig szabadon.

• Ha nem előre-kivágott zsákot/alaplapot használ, megfelelő méretűre vágja ki (hajlított ollóval, az alaplapot, ill. zsákot forgatva). A kivágás akkora legyen, mint a sztóma.

• A sztóma körüli egyenetlenségeket pasztával töltheti ki (csak vizes kézzel nyúljon a pasztához).

• A felragasztandó segédeszközt kézzel kicsit melegítse meg, majd a védőfólia eltávolítása után alulról felfelé, simító mozdulattal ragassza fel az alaplapot, vagy egyrészes zsákot. (Ellenőrizze a nyitott zsákok végének zártságát, illetve a kétrészes rendszereknél a zacskó-illesztés hibátlanságát. Egyrészes zsákoknál levegő befújásával győződjék meg, hogy nem lyukas-e?) Forrás

Táplálkozási tanácsok sztómával élőknek

Sztómával élők táplálkozásában az étrendnek biztosítania kell a szervezet számára megfelelő energiamennyiséget, az életfunkciók zavartalan biztosításához szükséges anyagokat: fehérjéket, szénhidrátot, zsírokat, ásványi sókat, vitaminokat, nyomelemeket, stb. Természetesen emellett az étkezés az ember életében az egyik legfontosabb örömforrás, tehát az étrendnek ízletesnek és esztétikailag is megfelelőnek kell lennie.

Ugyanakkor, betegségétől megszabadulva nagyon sok ember a szükségesnél lényegesen több kalóriát fogyaszt, s a műtét utáni állapot miatt kevesebbet mozog. Ennek eredménye pedig az elhízás. Figyelje rendszeresen testsúlyát, mert a túlsúly a szív, az ízületek fölösleges túlterhelése mellett a sztómával kapcsolatos késői szövődmények (hasfali-, sztómakörüli sérvek, a sztóma-nyílás kedvezőtlen helyzetbe kerülése, szűkülete, stb.) kiváltója lehet.

A kolosztómával élők nagy részénél alapvetően elmondhatjuk, hogy a műtétet követő fél-egy év alatt a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Természetesen bizonyos korlátozó tényezőket célszerű figyelembe venni a kellemetlen epizódok elkerülése érdekében (kellemetlen szagok, stb.), de az érintetteknek arra kell törekedniük, hogy a műtét előtti életükhöz hasonlóan élvezzék az étkezés örömeit.

Mivel különböző ételféleségeknek eltérő hatásuk van a székletürítésre, a sztómásoknak tanulmányozniuk kell saját szervezetük reagálását ezen ételekre. Csupán néhány, általános tanács adható a székürítés folyamatának étrenddel történő szabályozásához, hiszen az emberek többsége nem egyformán reagál ezekre. Az általános alapismeretekkel, valamint az egyéni tapasztalatok birtokában lehet aztán az egyénre, különféle élethelyzeteire adaptálható étrendet kialakítani.

Tejtermékekből: elsősorban a forralt tej, joghurt, kefir, sovány túró, alacsony zsírtartalmú sajtok ajánlhatók. Ugyanakkor kerülendők: a tejszín, tejföl, zsíros sajtok.

Húsételek: ajánlott a sovány marha-, baromfi-, vadhús, hideg sültek. Kerülendők a zsíros húsok, kolbász, disznóhús.

Halételek: kellemetlen szagképződést okozhatnak, ki kell próbálni.

Tojás: szintén fokozhatja a szagképződést. Ételekbe beépítve, lágytojásként ajánlott; keménytojás, rántotta inkább kerülendő, de sok sztómaviselőnek semminemű problémát nem okoz.

Zsírok és olajok: az energiaszolgáltatásban játszanak jelentős szerepet, emellett számos vitamin felszívódásához nélkülözhetetlenek. A normális étrend tartalmazza a napi energiaszükséglethez elegendő 70-90 g zsírmennyiséget, benne a szintén fontos un. esszenciális zsírsavakkal. Ezért kerülendők a túl zsíros ételek: a faggyú, a disznózsír, majonéz, velő.

Szénhidrátok: A napi energiaszükséglet 50%-át fedezhetik. Ne vigyük túlzásba fogyasztásukat. Tapasztalatok szerint a magyar szokásos étrendben mennyiségük 50%-kal meghaladja a napi szükségletet.

Gabonatermékek, kenyér és sütemények: kerülendők a frissen sült tészta-, kenyérféleségek, mivel puffadást, túlzott gázképződést okoznak.

Főzelék- és zöldségfélék: e területen legváltozatosabb az egyéni tűrőképesség. Általában nem javasoltak a hüvelyesek, káposztafajták, spenót, de ezek az ételek sok sztómaviselőnél semmiféle panaszt nem okoznak. A gomba, karfiol, vöröshagyma, fokhagyma intenzív szag- és gázképződést okozó hatásuk miatt kerülendők.

Salátaféleségek: mint általában a rostdús ételek a széklet mennyiségét fokozzák, konzisztenciáját lazítják. Lehetőség szerint kerülendők a majonézzel, erős fűszerrel készítettek.

Minden sztómaviselőnek javasolt eleinte táplálkozási napló vezetése, amiből egyéni következtetéseket tud levonni önmagára nézve. Javasolj

t a bevitt folyadék mennyiségét, az ürített széklet állagát, mennyiségét, színét, szagát is vezetni. Tapasztalatok alapján kb. 3 hónap alatt vissza lehet térni az átlagos étkezésre, s fél év alatt stabilizálódik a székmenet. forrás